Törvény tervezet

És itt a hivatalos tervezet. Jó olvasgatást.

http://www.parlament.hu/irom39/04663/04663.pd

Itt elég érthetően van leírva. http://www.mon.hu

 

Törvénytervezet !?

Csak egy mondat idézve, a többi a linken.

“A szolgálati járandóság összege […] a 2012. január 1-jével esedékes szolgálati nyugellátás mindenkori személyi jövedelemadó legmagasabb mértékével csökkentett összege.”

Nem egy kulcsos adó van és lesz 2/3 os törvénybe iktatva? Akkor miért kell ez a mondat. Csak nem beismerés?

http://www.tmrsz.hu/2011/07/22/hszt-modositas-20110721/

Utolsónak mondott BM javaslat

A lényeg és  a legrosszabb, hogy a nyugdíjas státusz megszűnik.

I. Nyugdíjasok

A Kormány vállalja, hogy 2011. december 31-ig a szolgálati nyugdíjasok helyzetének rendezésére vonatkozóan alábbiak megvalósításához szükséges intézkedéseket megteszi, az azokhoz szükséges jogszabályok előkészítéséről gondoskodik.

1. A szolgálati nyugdíj jogszabályokban rögzített jelenlegi rendszere 2012. január 1-jével megszűnik.

2. A Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint, az Országgyűlés által alkotott törvények alapján 2012. január 1-jével megszűnik azoknak a szolgálati nyugdíjasoknak a szolgálati nyugdíj folyósítása, akik rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt mentek nyugállományba. Helyette a folyósított nyugdíjjal azonos összegű szolgálati járandóságban részesülnek, amelyre a mindenkori nyugdíjemelési szabályokat kell alkalmazni.

3. Azon szolgálati nyugdíjasokra, akik 2011. december 31-éig betöltik az 57. életévüket, továbbá azokra, akik szolgálatteljesítés során szerzett baleset, sérülés vagy betegség következtében hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt kerültek nyugállományba, nem vonatkoznak az 4-5. és 7. pontokban foglaltak és a nyugdíjas jogállással kapcsolatos jogszabályokban biztosított kedvezményeit sem veszíti el.

4. A Kormány a Széll Kálmán Tervben elhatározottaknak megfelelően arra törekszik, hogy a felső korhatár előtt nyugállományba vonult szolgálati nyugdíjasok a munka világába, elsősorban a fegyveres és rendvédelem területre visszatérjenek, és a köz érdekét szolgáló munkát, foglalkozást biztosítson a számukra. A munka világába történő visszatérést az érintett személy önkéntes elhatározása alapján kell biztosítani.

5. A Kormány álláspontja szerint az öregségi korhatár előtt folyósított ellátás keresetpótló juttatásnak minősül, ezért az abban részesülőnek is hozzá kell járulnia a nemzetgazdaság kiadásaihoz. Ebből következően az, aki nem kíván visszatérni a munka világába, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a szolgálati nyugdíja helyébe lépő szolgálati járandóságának 16%-át köteles személyi jövedelemadóként befizetni, azonban a levonással terhelt járandóság összege nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5 szeresénél. Az érintettek az adójogszabályokban biztosított gyermekkedvezményeket is igénybe vehetik, ha azt más címen nem vették igénybe.

6. Ha szolgálati járandóságra jogosult a szolgálati járandósága mellett bejelentés és/vagy munkaszerződés nélkül munkát vállal (feketén dolgozik), annak szankciójaként a szolgálati járadék folyósítását megszüntetik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.

7. Akik 2012. január 1-jét követően a szolgálati járandóságuk folyósítása mellett költségvetési szerven kívüli gazdálkodó szervnél foglalkoztatási jogviszonyban állnak, vagy egyéb kereső tevékenységet folytatnak, annak a szolgálati járandósága a személyi jövedelemadó szempontjából a nyugdíjjal esik egy tekintet alá.

8. Azoknak, akiket 2012. január 1-jét követően költségvetési szervnél (hivatásos állományúként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy a Munka Törvénykönyve XII. fejezete hatálya alá tartozó munkavállalóként) foglalkoztatnak, a szolgálati járandóságának folyósítása felfüggesztésre kerül.

9. Azon személy, aki vállalja a visszafoglalkoztatást, de a Hszt. és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) visszavételre vonatkozó szabályai szerint nincs lehetőség állományba vételére, a fegyveres és rendvédelmi szervek különleges foglalkoztatási állományába (szenior állomány) kerül hivatásos jogviszonyba. A szolgálati járandóság folyósítása egyidejűleg felfüggesztésre kerül. A szenior állományba kerülő nettó illetménye a szolgálati nyugdíjával (szolgálati járandóságával) megegyezik. Az illetmény emelésére a nyugdíjakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szenior állományba tartozónak a jogviszony létesítésekor a hivatásos szolgálati idejénél a korábbi nyugdíj-megállapításkor beszámított hivatásos szolgálati idejét kell alapul venni.

10. A szenior állomány könnyített szolgálatot lát el, ennek megfelelő alkalmassági követelményekkel és felszereléssel. A heti munkaidő 35 órában kerülne megállapításra, a túlmunka kötelezettség alól mentesülne. A szolgálatát 06.00 és 22.00 óra között időszakban látja el. Kihirdetett veszélyhelyzet esetén a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok teljes egészében vonatkoznak rá, annak megfelelően kötelezhető szolgálatra.

11. A szenior állományban történő foglalkoztatás a hivatásos állománynak biztosított nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerülés időpontjáig tart. A jogviszonyt megszüntetni, csak a szenior állományú kérelmére vagy neki felróható okból, súlyosan kifogásolható magatartása miatt lehet.
A szenior állományba tartozó az állományból kérésére elbocsátható, illetve egy alkalommal visszavehető. Akit a szenior állományból elbocsátanak, az az időközi emelésekkel növelt szolgálati járandóságra jogosult, kivéve, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Ez esetben a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíj korhatár eléréséig megvonásra kerül.

12. A szenior állományban lévő személy, ha a Hszt-ben és a Hjt-ben meghatározott alkalmassági, illetve visszavételi követelményeknek megfelel, a megüresedő hivatásos státuszok betöltésénél előnyben részesülhet (a beosztásnak megfelelő besorolással és illetménnyel).

13. A rokkantsági nyugállományban lévő volt hivatásos állomány egészségi állapota az általános szabályok szerint kerül felülvizsgálatra. A 70%-os rokkantsági fok felett az ellátás nem változik.
II. Aktív állomány

A Kormány vállalja, hogy 2011. december 31-ig az szolgálati nyugdíj rendszerének megváltozásával összefüggésben a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó szolgálati viszonyban állók vonatkozásában alábbiak megvalósításához szükséges intézkedéseket megteszi, az azokhoz szükséges jogszabályok előkészítéséről gondoskodik.

1. A kormány szándékai szolgálati nyugdíj jogszabályokban rögzített jelenlegi rendszere 2012. január 1-jével megszűnik.

2. A Hszt. és Hjt. hatálya alá tartozó aktív hivatásos állomány hivatásos szolgálati ideje a jelenleg hatályos szabályok szerint rögzítésre kerül 2011. december 30-ával. Ez követően teljesített szolgálatból csak a tényleges (pótidő nélkül számított) szolgálatban eltöltött idő kerül figyelembe vételre.

3. Annak a hivatásos állományúnak, aki 2011. december 31-én rendelkezik a jelenleg hatályos Hszt. és Hjt. szabályai szerint legalább 20 év hivatásos szolgálati viszonnyal, a szolgálati nyugdíja rögzítésre kerül, és az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor választhat az akkor megállapításra kerülő társadalombiztosítási nyugdíj, illetve az így rögzített szolgálati nyugdíj, vagy a Hszt és a Hjt. jelenlegi hatályos szabályai szerint már rögzített szolgálati nyugdíja között.

4. 2012. január 1-jét követően a hivatásos szolgálati viszonyban álló a reá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíj korhatár előtt öt évvel „nyugdíj előtti rendelkezési állományba” vonulhat, ha legalább 30 év hivatásos jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik. Ez az állomány csak veszélyhelyzet vagy rendkívüli állapot kihirdetésével hívható szolgálatba.

5. A Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományút 25 év, a Hjt. hatálya alá tartozót 15 év tényleges szolgálat és betöltött 52. életév együttes megléte esetén az öregségi korhatár eléréséig kérelmére könnyített szolgálatban foglalkoztatják tovább. Illetménye nem csökkenhet, de a könnyített szolgálat tartama alatt nem is emelkedik. A 60. életév elérésekor a hivatásos szolgálatot teljesítő dönthet, hogy a nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerülést vagy a további foglalkoztatást választja.
Azok a hivatásos állományú, aki nem rendelkezik tényleges 25 év (Honvédség esetében 15 év) hivatásos szolgálattal, de a hivatásos állományba vételük előtt a fegyveres szerv (Magyar Honvédség) alkalmazottjaként dolgozott és a ledolgozott időt 0,5 szeresen beszámítva a hivatásos szolgálati ideje eléri a 25 évet, ugyancsak kérheti a könnyített szolgálatban való továbbfoglalkoztatását.

6. A nyugdíjrögzítéssel már rendelkezőkre vonatkozó megállapítások a fentiek szerint alkalmazandók.

7. Azon hivatásos állományú esetében, aki legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlanná válik, gondoskodni kell a közszférában más foglalkoztatási jogviszonyban történő, egészségi állapotának, végzettségének, képzettségének megfelelő továbbfoglalkoztatásáról, vagy ha további közszférában történő foglalkoztatására akaratán kívüli okból nincs lehetőség, illetménypótló ellátásban kell részesíteni.

Az országos parancsnok javaslatára a miniszter kivételesen engedélyezheti a nyugállományba vonulást, ha a hivatásos állományú közszférában történő további munkavégzésre akaratán kívül okból nincs lehetőség.*

8. Különös figyelmet fordítunk a szolgálatteljesítéssel összefüggésben megsérült baleseti járadékos kollégákra, ellátásukat változatlan mértékben biztosítjuk vagy növeljük.

9. A nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége a szolgálati jogviszonyban állókra is kiterjesztésre kerül. Az hivatásos állományú nő, aki 2011. december 31-ig megszerzi a Tny. 18. §-ában meghatározott szolgálati időt, és legalább tíz év hivatásos szolgálati idővel rendelkezik, szolgálati nyugdíjra jogosulttá válik. Ezt követően, a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerint veheti igénybe a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét.

10. Az egységesítés érdekében 2011. augusztus 31-éig a szakszervezetek bevonásával felülvizsgálatra kerülnek a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó szerveknél alkalmazott szolgálatteljesítési időrendszerek.

11. A Kormány megbízásából a belügyminiszter a szakszervezetek bevonásával munkabizottságot hoz létre a hivatásos életpályamodell tartalmának egyeztetésére.

12. A Kormány a hivatásos életpályamodell kialakítása során olyan illetmény- és előmeneteli rendszert kialakítását tervezi, amely a hivatásos életpálya teljes egészére folyamatos illetménynövekedést biztosít, preferálva a hosszabb szolgálatvállalást.

A hivatásos életpálya modell kialakítása során a hosszabb szolgálati idő elismeréséül az 20 év szolgálat után az illetményrendszer progresszíven emelkedő lesz a hivatásos életpálya végéig. Ennek figyelembe vételével kell kialakítani a nyugdíjszámítást is.

Jelentős szerepet szán a munkateljesítménynek és a folyamatos tudásbővítésnek is. Az új illetményrendszerre való átállás időpontjának meghatározása további egyeztetést igényel.

Egy kis elborzasztás

Büntető-adó tervezetek a szolgálati nyugdíjasok részére

1. számú ( szolg. nyugdíj marad)

Életkor(év)	szolgálati nyugdíj összeg folyósítása (%)	SZJA/különadó(%)
57-60 év	100	0
50-56	90	16
46-49	80	16
40-45	70	16
39. év alatt	60	16

 

 

 

 

 

 

 

2. számú (szociális ellátássá alakul)

Életkor(év)	ellátás összeg folyósítása a szolgálati nyugdíjhoz képest (%)	SZJA (%)
50-56	80	16
46-49	70	16
40-45	60	16
39. év alatt	50	16

 

 

 

 

 

 

 

3. számú (szolg. nyugdíj marad)

Életkor(év)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 24 hónapig (%)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 25 hónaptól (%)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 49. hónaptól (%)	Különadó/SZJA (%)
50-56	100	80	70	16
46-49	100	70	60	16
40-45	100	60	50	16
39. év alatt	100	50	40

 

4. számú (szolg.nyugdíj marad)

Életkor(év)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 36 hónapig(%)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 37. hónaptól (%)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 49. hónaptól (%)	Különadó/SZJA (%)
50-56	100	70	60	16
46-49	100	60	50	16
40-45	100	50	40	16
39. év alatt	100	40	30	16

 

5. számú (szolg.nyugdíj marad)

Életkor(év)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 6 hónapig (%)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 7. hónaptól (%)	eredeti nyugdíj összeg folyósítása 24. hónaptól (%)	Különadó/SZJA (%)
50-56	100	90-97	80-87	16
46-49	100	86-89	76-79	16
40-45	100	80-85	70-75	16
39. év alatt	100	–          79	50	16

Ez lesz !?

Az általános nyugdíjkorhatár 65 év lesz.
Akik idén töltik be az 57. életévüket, azokra nem vonatkozik az alábbiakban vázolt koncepció.
Azok, akik idén nem töltik be az 57. életévüket, a továbbiakban négy kategóriába sorolhatók:

1. Nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát
2. Nyugállományban lévők, akik dolgoznak/dolgoznának
3. Aktív állomány
4. Egészségi alkalmatlanság miatt nyugállományba kerültek

I. Nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát

Alap megközelítésben a nyugállományban lévő döntése, hogy visszatér-e a munka világába, a közös megegyezéssel távozottak esetében külön egyeztetés szükséges.
Abban az esetben, ha a nyugdíj mellett – bejelentés nélkül – munkát vállal, ezt a tevékenységet szankcionálni szükséges. Az elképzelés szerint a feketén végzett munka során büntetni kell mind a munkaadót, mind a munkavállalót. Akiről kiderül, hogy munkavállalóként feketén végez munkát, első esetben a mindenkori minimálbér egyszeresének, második alkalommal kétszeresének megfelelő összegű bírságot köteles megfizetni. A második eset után nem kerülhet vissza aktív állományba abban az esetben, ha úgy határoz, hogy hivatásosként visszafoglalkoztatását kéri.
Aki úgy dönt, hogy nyugállományban marad, és nem jön vissza dolgozni, azt – a rá irányadó nyugdíjkorhatártól – jelenleg 65 év felett – illeti meg a teljes nyugdíj. A mindenkori nyugdíjkorhatár eléréséig az általános szabályok szerint a nyugdíjából 16% adót köteles fizetni, azonban a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 1,5 szeresénél.

II. Nyugállományban lévők, akik dolgoznak/dolgoznának

A fenti kategóriába azok tartoznának, akik nyugállományban vannak, de dolgozni szeretnének, vagy már foglalkoztatásban állnak. Választaniuk kell azonban a nyugdíj és a munka között.

a)      Aki a magánszektorban végez munkát, jövedelme és a nyugdíja együttesen adózik.

b)      Annak részére, aki az állami szektorban (kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy Mt. hatálya alá tartozóként) kerül alkalmazásra, a nyugdíj folyósítása felfüggesztésre kerül.

c)      Aki visszafoglalkoztatásra kerül a hivatásos állományba, részére korábbi nyugdíjának megfelelő nettó illetmény jár, amely nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér másfélszeresénél. A szolgálatteljesítés jellege: könnyített, ennek megfelelő alkalmassági követelményekkel és felszereléssel. (A heti munkaidőt 35 órában állapítanák meg, túlmunka kötelezettség alól mentesülne. Kihirdetett veszélyhelyzet esetén rendes szolgálatra kötelezett.)

d)     A parancsnok egyetértésével – a szolgálati követelményeknek való megfelelés esetén – a c) kategóriába tartozó személy a megüresedő hivatásos státuszok feltöltésénél előnyben részesülhet.

III. Aktív állomány

A mindenkori nyugdíjkorhatárhoz képest (jelen esetben 65 év) 5 évvel korábban (jelen esetben 60 év) nyugdíjba vonulhat. Ehhez kapcsolódik az a feltétel, miszerint 30 év effektív – a jogszabályok alapján elismert szolgálati idő figyelembevételével – szolgálati viszonyt teljesíteni kell. A hivatásos életpályamodell kialakítása során a hosszabb szolgálati idő elismeréséül az 50 év feletti állomány illetményrendszere progresszíven emelkedő. A nyugdíjrögzítéssel rendelkezők szerzett jogainak biztosítása várható, azonban a vonzó illetményrendszerrel a szolgálati életpályán történő megőrzésük a cél.    Ezen kívül a kormánytisztviselőkre vonatkozó elvárások az e kategóriába tartozó állományra is vonatkoznak.

A hivatásos állományú és a parancsnok 25 tényleges szolgálat és betöltött 52. életév együttes megléte esetén a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig kérheti könnyített szolgálatba történő továbbfoglalkoztatását. A felső korhatár elérésekor a hivatásos szolgálatot teljesítő választhat, hogy a nyugdíjba vonulást vagy a további foglalkoztatást választja. Alkalmasságától függően az I. vagy a II. kategóriába sorolandó.

2011. december 31-ével a szolgálati idő a jelenleg hatályos jogszabályok szerint rögzítésre kerül.

IV. Egészségügyi alkalmatlanság miatt nyugállományba kerültek

Akik korábban egészségi alkalmatlanság miatt 40–70%-os egészségkárosodással kerültek nyugállományba, azoknak egészségi állapotát a civil szabályok szerint felülvizsgálják, és döntenek foglalkoztathatóságukról. Amennyiben az érintett nyugdíjasoknál az egészségkárosodás mértéke a 40%-ot nem haladja meg –  egészségügyi alkalmassági vizsgálatot követően – visszafoglalkoztatásra kerülnek, vagy esetükben is érvényesül a II. pont szerinti önkéntesség. A 70%-os határ feletti rokkantak ellátása nem változik.

Ide tervezik visszafoglalkoztatni.

Közösségrendészeti szolgálati ág

Akár főigazgatósági szinten is megalakulhat a rendőrség közösségrendészeti szolgálati ága. Az igazgatósági megyei szint után kirendeltségi helyi szint zárná le az új szolgálati ágat. A közösségrendészet az önkormányzati rendőrség kísérleti terepe lehet. A jelenleg közel harmincezer fő 57 év alatti korkedvezményes és egészségügyi alkalmatlanság miatt szolgálati nyugállományba vonult –elsősorban rendőr- állománnyal tervezik feltölteni az új szolgálati ágat.

Kettős célja lesz a még tervezés alatt álló, lehet, hogy más néven véglegesítendő új szolgálati ágnak. Egyik a már említett korkedvezményes rendőrök törvény általi „beemelése” az aktív állományú rendőrök közé, másrészt a most aktív rendőrök egészségének kismértékben történő megroppanása és beosztásuk megszűnése esetén ebbe a szolgálati ágba kerülhetnek, és innen jutnak majd ki felsőkorhatár elérése után a nyugdíjas társadalomba.
A jelenlegi HSZT nem ismer „beemelési kategóriát, csupán új felvételis állományt és visszavételt (reaktiválást). Ez a „beemelés” egy könnyített szolgálati feladatra történő hivatásos rendőri szolgálatra történő visszavételt jelent. Egy új, a mainál alacsonyabb fizikai és egészségügyi követelményrendszerrel.

A most akár 40%-os egészségügyi alkalmatlansági feltétel érvényét veszíti, csak e feletti %-os alkalmatlansággal (rendőrségtől) kikerült állomány mentesül a beemelési eljárás alól. Az átszervezéssel és közös megegyezéssel távozó egykori, és ma még 57 éves kor alatt lévő szolgálati nyugdíjas rendőrök fél éven belül „behívót„ kapnak.

Az új szolgálati ág első körben tízezer üres státuszt kap és további ötezer kiegészítő, bérrel fedett beosztást rendszeresít. A HSZT jelenlegi beosztási és rendfokozati előírásai szerint, de egy új illetmény besorolási és előmeneteli rendszerben dolgozhatnak a mai nyugdíjasok.

A tisztek vezetői,-irányítói,-szervezői,-ellenőri, a tiszthelyettesek járőrözési, útvonal-ellenőrzési, útvonal-biztosítási feladatokat teljesítenek. Forgalmat irányítanak, ellenőrzik a közúti jelzéseket és fényjelző berendezések állapotát, közúti ellenőrzést hajtanak végre. Bűnmegelőzési tevékenységet végeznek, elvégzik a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökkel kapcsolatos rendőri feladatokat, a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek ellenőrzésében segítenek. Eljárnak talált tárgyaknál, elhagyott robbanó-, sugárzó és mérgező anyag, állati tetem és sérült állat találása, súlyos fertőző betegség, közmű, biztonsági berendezés meghibásodása esetén is.

A közösségrendészeti szolgálati ág teljesen lefedi a közmunkaprogramok ellenőrzését, mezőőri, vadőri és erdőőri feladatok döntő többségébe besegít, hatósági ellenőrzések biztosítását, bűnmegelőzési feladatok, lakossági rendezvény biztosítások is a feladatuk közé kerülnek. Az iskolarendőri és drogmegelőzési feladatrendszer is az övéké lesz. A 06-22 óra közötti „látható-rendőrség” valóságos megjelenítői lesznek, hisz mindenhol találkozni fogunk velük. Egyenruhájuk, bilincsük, sokkolójuk, gumibotjuk, kutyájuk is lesz.
A közösségrendészek együttműködnek az önkormányzatokkal, iskolákkal, temetőfenntartókkal…. azaz mindennel és mindenkivel. Mindenhol ott lesznek, mindenhol segítséget lehet kérni tőlük.

Az 50 éven felüliek már az első félévük után 3 hetes ingyenes rekreációs üdülésben vehetnek részt, szolgálati idejükből heti 2-4 órát rekreációs jellegű szabadidős sporttevékenységre fordíthatnak. Lesz továbbképzésük (mindenkinek), szintentartó képzésük, vizsgáznak folyamatosan az új törvények és rendelkezések alkalmazásából …
06-22 óra közötti szolgálati idővel rendelkeznek, csak saját kérésükre mehetnek éjszakai szolgálatba. Az új szolgálati ágat tábornokok és főtisztek irányítják, ellenőrzik. Tisztek lesznek a kidolgozó és szervező feladatok ellátói és a tiszthelyettesi állomány lesz az állampolgár által is érzékelhető végrehajtó állomány. A katonák, tűzoltók, börtönőrök, vámosok rövid átképzésük után lehetnek e szolgálatiág tagjai. A határőrként nyugdíjba helyezettek automatikusan kezdhetik rendőri szolgálatukat, ők szolgálati idejük terhére képzik magukat, hogy mélységében elsajátítsák a rendőri ismereteket.
A közösségrendészekre is vonatkozni fog az éves kötelező fizikai, pszichológiai és egészségügyi felmérés. Teljes alkalmatlanságuk esetén kikerülnek a szolgálatból, szociális segélyt kaphatnak az öregségi nyugdíjkorhatáruk eléréséig.
A várakozások szerint az 56 éves korig „beemelt” rendőri állomány egy rövid idő múltán határozott, jó intézkedés kultúrával rendelkező sikeres szolgálati ágat működtetnek majd. A törvénytisztelő állampolgárok nagy segítséget és polgárbarát rendőröket találnak majd személyükben, míg a szabály és törvényszegők egy tapasztalt és rutinos rendőrrel találkoznak. Olyannal aki nem húsz éves, nem 40 kg-os, “látott már karón varjút”, nem lehet neki magyarázkodni, nem fogják látni gombolkozva, lábat lógatva korláton üldögélni. A várakozások szerint bizonyára nem fog késlekedni a törvényes kényszerítő eszközök alkalmazásában sem, hiszen ha már vissza kell jönni szolgálatba, mert mindenki szemét szúrta a nyugdíja, akkor bizony a törvény minden apró betűje és erkölcsi útmutatója is mindenkire érvényes lesz. Szemük semmit el nem kerül, sem a hangos szót, sem a szemetelést, sem a súlyosabb törvényszegést.

Ugyanaz BM szemszögből.

Belugyminiszterium
Személyügyi Főosztály
FELJEGYZÉS

a 2011. május 18-án megtartott informális RÉF ülésen elhangzott miniszteri tájékoztatóról

Dr. Pintér Sándor miniszter úr tájékoztatta az érdekképviseleti szerveket, nem zárható ki, hogy – a közszolgálati életpálya modell keretében – a hivatásos életpályamodellről, a bevezetés ütemezéséről, valamint a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben a felső korhatár alatti korai szolgálati nyugdíjasoknak a munkavilágába történő visszavezetésével kapcsolatos javaslatokról a Kormány a jövő héten tárgyalni fog. A tárca nevében, az érdekképviseletek véleményét is figyelembe vevő álláspontot kíván képviselni. Az informális ülésen elhangzottakkal, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban péntekig (május 20.) kéri az érdekképviseletek véleményét, javaslatát.

A minisztérium vezetése az alábbi javaslatokat terjeszti a Kormány felé:

1. Az irányadó öregségi nyugdíj korhatárnál 5 évvel korábban mehessenek nyugdíjba a különböző szerveknél egyes végrehajtói szintű munkakörben foglalkoztatott tiszthelyettesek (pl. helyi szervek közbiztonsági állománya, vonulós tűzoltók, figyelők, körletfelügyelők).

2. Csak azokat a szolgálati nyugdíjasokat tervezzük visszafoglalkoztatásra, akik 2011. december 31-ig még nem töltik be az 57-ik életévüket.
A visszafoglalkoztatottak a rendőrség hivatásos állományába kerülnek, azonban nem kerülnek státuszra, hanem egy, a rendőrségen belül kialakított készenléti állomány tagjaként fognak szolgálatot teljesíteni.
A visszafoglalkoztatást megelőzően valamennyi érintett egy csökkentett követelményű alkalmassági vizsgálaton esik át.

Akik korábban egészségi alkalmatlanság miatt kerültek nyugállományba és az egészség károsodás szintje a 40%-ot meghaladja, de a 70%-ot nem éri el, azoknak az egészségi állapotát a civil szabályok szerint vizsgálják felül és döntenek a foglalkoztathatóságukról. A 40%-ot el nem érő egészség károsodás esetén, az érintett a csökkentett követelményű alkalmassági vizsgálatára kerül sor. A 70%-ot meghaladó egészség károsodott szolgálati nyugdíjasok felülvizsgálatát nem tervezzük.

Aki megfelel a csökkentett követelményű alkalmassági vizsgálatnak, az a rendőrség szerveinél fog könnyített szolgálatot ellátni 06.00 és 22.00 óra közötti időszakban. Kizárólag gyakorló öltözetben és fegyver nélkül látják el feladataikat. Munkájuk a közbiztonság erősítésével összefüggő területi járőrözés, akciókban való részvétel, stb.

Akik a könnyített alkalmassági feltételeknek sem felelnek meg, azok különböző közhivatalok, önkormányzati hivatalok munkáját fogják segíteni, első sorban a közfoglalkoztatással összefüggő feladatokban, de részt vesznek a feketemunka felderítésében, számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében, stb.

A készenléti állományba kerülő nyugdíjának folyósítását megszüntetik. Nettó illetménye azonban azonos lesz az addig folyósított nyugdíjával. A kereseti aránytalanságok kiszűrésére az alacsony nyugdíjjal rendelkezők esetében lehetségesnek tartjuk egy minimális illetmény összeg meghatározását.

A készenléti állományba tartozó számára, mellékállás vállalása is megengedhető lesz, könnyített feltételek mellett, de bizonyos foglalkozások kizárásával.

A készenléti állomány 90%-os táppénzre lesz jogosult.

A megüresedő státuszok feltöltésénél előnyben részesítjük a készenléti állományba tartozót, ha a munkakörhöz szükséges alkalmassági feltételeknek megfelel.
Az érintettek felhívást kapnak a visszafoglalkoztatásra. Akik – más kereső foglakozás, vagy egyéb okból – nem vállalják, azoknak rövid türelmi idő (kb. 3 hónap) után a nyugdíjukat fokozatosan elvonják (havi 20-20%-kal).

3. Az aktív hivatásos állomány életpálya modell koncepciója végleges koncepciója még nem alakult ki, de alapvetően a hosszú szolgálatvállalást támogató elemei lesznek, illetmény rendszere pedig 25 év szolgálat, illetve 50 év felett progresszíven emelkedő lesz.
A hivatásos állománynál – a közgazdasági körülmények ellenére – várhatóan, 2012. január 1-el mintegy 5-6%-os illetményemelés valósulhat meg.
Tervezzük a jelenlegi cafetéria rendszer átalakítását, az utalványos ellátási forma helyett a készpénzes ellátásra.

Az aktív állományúaknak Hszt. alapján korábban rögzített nyugdíjhoz való jogosultsága, illetve a nyugdíjba vonuláskor a választás lehetősége megmarad.

Javasoljuk, hogy az aktív állomány szolgálati idejének számításakor a már megszerzett ún. pótidőt (Hszt. 329. §) továbbra is figyelembe vegyék.

Javasoljuk, hogy az 50 év feletti hivatásosok heti 3-4 óra munkaidő kedvezményt és rekreáció keretében 3-4 évente 3 hetes szabadságot kapjanak.

4. A szociális, jóléti támogatások rendszerénél első sorban a lakhatás támogatására koncentrálunk és a tulajdonszerzést preferáljuk. A hosszabb szolgálatvállalást pedig olyan intézkedésekkel erősítjük, mint például a 30 év szolgálattal rendelkezők lakáskölcsönéből hátralevő részt az állami átvállalása.

A családok támogatását szolgáló intézkedés lesz például a gyermekek tanulmányainak anyagi támogatása, házastárs elhelyezkedésének segítése.

Az egészségi ellátás tekintetében vidéki ellátó központokat alakítunk ki. Az állomány teljes körére kiterjedően biztosítjuk az egészségügyi alapellátást és az ingyenes fogászati kezelést.

A volt belügyi üdülők visszavételét nem tervezzük, de biztosítani fogjuk a hivatásos állomány részére a kedvezményes áron történő igénybevételt.

Melléklet a feljegyzéshez:

Az öregségi korhatár (62 év) alatti szolgálati nyugdíjasok összetétele
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapott statisztika alapján
a BM irányítása alatt álló szerveknél

(29.352 fő)*

1. Az 1975-ben és utána születettek, azaz 36 éves és annál fiatalabb:
BM** 10 fő
Bv 0 fő
Nb szolgálatok*** 0 fő
Összesen 10 fő (összes korai nyugdíjas 0,3 ezreléke)
2. Az 1970-ben és utána születetek, azaz 41 éves és fiatalabb:
BM: 1731 fő (10+1721)
Bv 268 fő (0+268)
Nb szolgálatok 6 fő (0+6)
Összesen: 2.005 fő (összes korai nyugdíjas 6,8%-a)
3. Az 1965-ben és utána születettek, azaz 46 éves és fiatalabb:
BM 7292 fő (10+1721+5561)
Bv 983 fő (0+268+715)
Nb szolgálatok 92 fő (0+6+86)
Összesen: 8.367 fő (összes korai nyugdíjas 28,5%-a)
4. Az 1960-ban és utána születettek, azaz 51 éves vagy fiatalabb:
BM 12.363 fő (10+1721+5561+5171)
Bv 1.721 fő (0+268+715+738)
Nb szolgálatok 259 fő (0+6+86-167)
Összesen: 14.343 fő (összes korai nyugdíjas 49%-a)
5. Az 1955-ben és utána születettek, azaz 56 éves vagy fiatalabb:
BM 17.383 fő (10+1721+5561+5171+4920)
Bv 2.546 fő (0+268+715+738+825)
Nb szolgálatok 572 fő (0+6+86+167+313)
Összesen: 20.501 fő (összes korai nyugdíjas: 70%-a)
6. Az 1954 –ben vagy az előtt születettek, azaz az 57 évesek vagy öregebbek (62 évesig)
BM 7.129 fő
Bv 1.173 fő
Nb szolgálatok 549 fő
Összesen: 8.851 fő (összes korai nyugdíjas 30%-a)
Az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok száma korcsoportonként:
51-56 év közötti (4.920+825+313) 6.058 fő
46-50 év közötti (5.
171+738+167) 6.076 fő
41-45 év közötti (5.561+715+86) 6.362 fő
36-40 év közötti (1.721+268+6) 1.995 fő
35 év és fiatalabb 10 fő
Összesen: 20.501 fő

* A szám tartalmazza az egészségi alkalmatlanság miatti szolgálati nyugdíjasokat.

** A „BM” jelölés tartalmazza rendőrség, a határőrség a katasztrófavédelem és tűzoltóság állományát .

*** A Nb szolgálatok alatt az AH-t és a NBSZ-t kell érteni.

Szakszervezeti egyeztetés 2011.05.18

A Miniszter kérte az érdekképviseleti szerveket, hogy jelöljék meg azokat a munkaköröket, amelyek esetében az érdekképviselet álláspontja szerint valóban komoly pszichikai terhelés alatt állnak a kollégák. Figyelembe veszik az állomány elhasználódottságát. Általános szabályként szögezte le, hogy a visszarendelés az 57. év alatti állományt érinti. Aki az 57. évet betöltötte, azzal nem foglakoznak.. Elsősorban a tiszthelyettesi állományt érinti ez a kérdés.

A mindenkori öregségi nyugdíj -5 év vonatkozik a hivatásos állományra.

A visszarendeltek körét két csoportra kívánja osztani a minisztériumi koncepció. Ennek egyik köre azok, akik átszervezéssel, illetve közös megegyezéssel mentek el, a másik kör pedig, akik FÜV vizsgálat eredményeképpen kerültek szolgálati nyugállományba. Akik FÜV alkalmatlansággal mentek el, ill. akik a hivatásos szolgálatra alkalmatlan minősítést kaptak és az egészségkárosodásuk 70% felett van, azok nem kerülnek visszarendelésre, akiknek 40% alatt állapították meg az egészségkárosodásukat, azokat felülvizsgálat nélkül visszarendelik, akiknek 40%-69% között van az egészségkárosodásuk, azok felülvizsgálatra kerülnek és amennyiben korlátozottan alkalmas minősítést kaptak, azokat könnyített hivatásos szolgálatra visszarendelik.

A Miniszter tájékoztatta az érdekképviseleti vezetőket, hogy ezen kollégák a hivatásos állományú jogviszony alá tartoznak majd, egyenlőre készenléti állományba kerülnek, de ennek jogi háttere nincs kidolgozva, az új szervezet, melyet az érdekképviseletek „kényszerléti rendőrségnek” neveztek foglalkoztatja majd ezeket a kollégákat hivatásos állományú jogviszonyban.

Azon kollégák, akik a FÜV-ről visszarendelésre kerülnek, könnyített szolgálatra kerülnének beosztásra, ami azt jelenti, hogy munkavégzésük 6-22 óráig lenne meghatározva. A Minisztérium ezt még pontosan ki kívánja dolgozni. Elsősorban szervezői munkát kellene végezniük, például a közfoglalkoztatás feladatkörében, illetőleg munkavezetői, felügyelői, irányítói, munkakört tölthetnének be. A kistelepülések biztonságát is szolgálhatnák ezen kollégák. Jogosítványaik, illetve intézkedéseik a hivatásos állományúak intézkedési jogosítványaival lenne egyenlő. Fő feladatkörük az ellenőrzés, munkafelügyelet (közmunkásoknál) egyes esetekben az állami intézményeknél ellenőri (NAV – számlaellenőrzés) feladatkörben képzelhető el. Intézkedési jogosultsággal és jogi védelemmel látják el őket aminek a részleteiről semmit sem hallottunk az ülésen. Szolgálati ruhanormát terveznek (2 öltözet bevetési egyenruházat, bilincs, vegyi eszköz, gumibot) de lőfegyver nem.

Ezek a kollégák a fent említett új szervezetbe kerülnek beosztásra, amely a rendőrség irányítása alatt tevékenykedne, de elképzelések szerint feladatkörükbe tartozna a feketemunka ellenőrzése, illetve elvégeznék a számlaellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat is. A nettó fizetésük a jelenlegi nyugdíjnak megfelelő mértékű lenne, ez kerülne bruttósításra. A rögzített nyugdíj jogintézményét a tárca továbbra is életben kívánja tartani, ugyanúgy választhatnának a két nyugdíj közül a kollégák, bár a nyugdíjkorhatár egységesen ezekre a kollégákra is vonatkoznának, akik rendelkeznek szolgálati nyugdíjrögzítéssel.

A táppénz továbbra is 90% maradna. Aki elmúlt 50 éves és megvan a szolgálati ideje, az kiemelt bérezésben részesülne, például a szorzószám emelkedése alapján. A cél az, hogy a mindenkori hivatalban lévő állomány jólétét garantálják. De ennek a részleteit sem mondta el.

2012. évre vonatkozóan a miniszter 5-6%-os illetményemelésre lát lehetőséget.

Aki a mostani társadalombiztosítási szabályok alapján rokkantnyugdíjasnak minősül, elmondása szerint a civil jogszabályok vonatkoznak rá.

Ezt követően Felkai László államtitkár úr az életpálya-modellből emelt ki néhány részletet, eszerint kedvezményes lakáskölcsönnel 25-30 évre segítenék a hivatásos állományú tagok tulajdonszerzését, az 50 éves kort betöltők esetében munkaidő-kedvezményről lehet továbbiakban szó, továbbá a rekreációs szabadság bevezetésének lehetőségéről beszélt. Megemlítette, hogy az új Közszolgálati Egyetemen átképzési szakokat indítanának, ami a bevetési egységektől kiöregedő állomány átképzését biztosítaná.

A Honvédség hivatásos állományú tagjai is ennél az új szervezeti egységnél teljesítenének majd szolgálatot, és azon honvédek esetében, akik visszafoglalkoztatását a tárca nem tudja megoldani, azok is ezen közmunkszervezetbe kerülnének beosorolásra, ezt a feladatot a Belügyminiszter koordinálja az ő esetükben is.

Minden visszahívottat foglalkoztatni kívánnak, a visszahívott vámosok, rendőrök, katonák, börtönőrök elsősorban az eredeti szolgálati helyükön kerülnének visszafoglalkoztatásra, amennyiben erre nincs lehetőség, úgy az új készenléti szervnél kerülnének szolgálatba helyezésre.

A jogszabályt a kormány vélhetően 2012. január 01-jén kívánja életbe léptetni, de erre garanciát a Miniszter nem vállal.

Mindenki részére három hónap gondolkodási időt adnak, erre az időre a nyugdíjukat 20%-al csökkentik.

Aki közös megegyezéssel ment nyugdíjba azoknak is!

Ha visszatér a munkába a fent leírtak kötelező érvényűek lesznek azonban könnyítés még, hogy másodállást, vállalkozást „tarthat fent” amennyiben a jelenlegi normákkal nem ütközik. (nem lehet pld: kidobóember, biztonsági őr, stb.)

Ha nem jön vissza, mert már magán vállalkozása, egyéb állása van akkor a nyugdíjának folyósítása felfüggesztésre kerül majd a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig.
A fenti tájékoztató nem tekinthető véglegesnek, csak a RÉF plenáris ülését követően alakul ki a végleges álláspont, azonban még ez sem jelenti azt, hogy a kormány ezeket a módosítási javaslatokat fogja figyelembe venni, így a fenti levél kifejezetten tájékoztató jellegű.

2011 évre 5%-os illetményfejlesztést ígért.

Péntekre megválaszolandó kérdés:

Elfogadható-e a szakszervezetek részéről az, hogy az éves cafetéria keretet 200.000 forintot készpénzben 16%-os adóteherrel megterhelve folyósítanák az állomány részére és ezen felül a bérlet is járna mindenkinek. Arról nem volt szó, hogy ez a közalkalmazottakra is így vonatkozna-e.

„Kényszerléti rendőrség”

A juttatásai megegyeznek a szolgálatot teljesítő állományéval, de csökkentett elvárásokkal (fentebb: munkavégzési idők, fegyver nélküli szolgálat)

Részükre külön bértábla kerül majd megállapításra.

Rekreáció: 50 év felett munkaidő kedvezményt kap, heti 2-4 óra időkedvezményt. Továbbá kedvezményes üdülési lehetőséget is aminek a részleteiről megint nem adott információt.